„Doktor úr, egy ideje nagyon feledékeny vagyok.” – mondja a beteg az orvosnak.
„Mióta?” – kérdezi az orvos.
„Mit mióta?”
A rövid távú emlékezetünk nem ennyire rövid, mint a viccben, hanem körülbelül 5-9 szó vagy szám, körülbelül 30 másodperc alatt. Ennyit tárol a rövidtávú memóriánk. Ennyi információt vagyunk képesek fejben tartani néhány másodperc alatt. A hosszútávú memóriánk azonban korlátlan mennyiségű információt, emléket tárol, de hogy abból mikor, mennyit tudunk felidézni, sok tényezőtől függ.
Érzékeny periódus
Egy kutatásban azt vizsgálták, hogy ha 30 perce van a kísérleti személyeknek emlékeket felidézni – egész életükből, bármilyen témában, – akkor a legtöbb emléket a közelmúlt eseményei mellett a 20-25 éves korukból hívják elő. A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, ha arra kérték a vizsgálati személyeket, hogy egy tetszőleges szóval kapcsolatban idézzenek fel emlékeket. A magyarázatot abban találták meg, hogy ez az az érzékeny periódus az ember életében, amikor egyénisége, identitása stabilizálódik és az egyéneket ekkor ért élményekre később jobban emlékeznek, mint bármely más életszakasz eseményeire.
Vaku emlékek
Az ember életében egy-egy drámai esemény úgynevezett vaku emlékként él és szinte fényképszerű lenyomatot hagy hátra. Vaku emlék lehet olyan esemény, amely az egész országot vagy a világot megrázta, például az Ikertornyok leomlása 2001-ben, de lehet egy rajongói klub számára a csapatának egy óriási győzelme is. Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy a saját életünk folyása és a történelem találkozott egy pillanatra.
Személyes életünkből vaku emlék lehet egy szeretett személy elvesztése vagy gyermekünk születése is. Ilyenkor pontosan emlékszünk, hogy éppen mit csináltunk, amikor a hírt megkaptuk vagy amikor kezdődtek az események. Emlékszünk minden apró részletre, hogy milyen volt az időjárás, milyen hangulatban voltunk, kik voltak körülöttünk. A vakuemlékezet nem tesz különbséget fontos és lényegtelen információk között. Mintha a memóriánk egyetlen pillanatfelvételben kimerevítené azt a pillanatot, amikor tudomásunkra jutott egy fontos esemény. Persze emlékeink ilyen esetben (sem) tökéletesen megbízhatók: lehet, hogy nem pont úgy történtek az események, ahogy most emlékszünk rá, de mindenesetre az az érzésünk, hogy minden pillanatát pontosan idézzük fel.
Illatok, hangulatok
A memória működésében szerepe van annak, hogy az eredeti eseménynek és a felidézésének mennyire hasonlítanak a körülményei. Az egyetemi hallgatók teljesítménye jobb, ha ugyanabban a teremben írják a tesztet, ahol az órák voltak.
Akár egy semleges illat is képes egy stresszes helyzet emlékét felidézni és stresszessé alakítani egy másik helyzetet. Ennek a bizonyítására kísérleti személyeknek egy stresszelő feladatot kellett megszabott időre megoldani. A személyek felének egy semleges illatot adtak a feladat közben, míg a másik felének nem. Néhány nappal később mindenkit megkértek, hogy ítéljen meg egy embereket ábrázoló fotósorozatot és töltsön ki egy hangulatmérő skálát az illat jelenlétében. Azok a nők, akik már tapasztalták az illatot a stresszhelyzetben, most szorongásfokozódást mutattak, míg akik korábban nem találkoztak az illattal, nyugodtabbá váltak.
Amikor ugyanabban a hangulatban vagyunk, mint amikor átéltünk egy eseményt, könnyebb felidézni azt, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív élmény volt-e. Ehhez hasonlóan az emberek a hangulatuknak megfelelő információból többet jegyeznek meg, mint abból, ami a hangulatukkal nem egyeztethető össze.
Egy vizsgálat során a kísérleti személyeket boldogságra illetve szomorúságra hipnotizálták, majd két kitalált figuráról, Jackről és Andre-ról szóló történetet olvastattak velük. Huszonnégy órával később, semleges hangulatban kellett megpróbálniuk a történet lehető legteljesebb felidézését. Azok a személyek, akikben előző nap szomorúságot idéztek elő, többre emlékeztek a szomorú Jack, míg a boldogságra hipnotizált személyek a vidám Andre élményeire.
forrás: WB Abernathy, GH Bower, SG Gilligan, KP Monteiro, R Brown, J Kulik, MD Kirk-Smith, C Van Toller, GH Dodd
