Szakítsak vagy ne szakítsak?

Üdvözlöm! Nos, a párommal több mint 7 éve vagyunk kapcsolatban. Viszont több hónapja gyötör a gondolat, hogy szakítsak.
Azért nem kevés időt töltöttünk már eggyütt. A kezdetek szépek is voltak, viszont én idővel elkezdtem önfejlesztéssel foglalkozni, ugyanis rendkívül visszahúzodó és zárkózott ember voltam amikor megismerkedtünk.
Az a helyzet, hogy én szeretnék nyitni a világ felé, nem pedig elbújni előle. Viszont úgy érzem, hogy ebben a kapcsolatban már nem tudok tovább fejlődni, ugyanis a párom ő megmaradt zárkózott személyiségnek.
Sajnos őszintén szólva én nem érzem magam férfinak vele, és úgy gondolom, hogy mivel én nem érzem magam férfinak, így nem tudom éreztetni vele, hogy nő.
Szeretnék már gyereket is, viszont én azt akarom, hogy a leendő gyermekem megfelelő önbecsüléssel nőljön fel, és soha ne kételkedjen önmagában egy percig sem.
És úgy gondolom, hogy ezt egy magabiztos anyuka volna képes megadni.
Köszönöm!

Kedves Levélíró! Ön akkor is fog tudni továbbfejlődni, ha a párja továbbra is zárkózott marad. Megtalálhatják azt az egyensúlyt, amiben Ön is és a párja is végezhet olyan tevékenységeket, amelyeket szeretnek és fontos, hogy legyenek olyanok is, amiben mindketten együtt érzik jól magukat. Fontos lenne, hogy megbeszéljék, hogy Ön miért nem érzi férfinek magát a kapcsolatban és mit tudnának ennek érdekében közösen tenni, Ön is és a párja is. Gyakran kiderül, hogy a másik nem is tudja, hogyy mire lenne szüksége a párjának. A leendő gyermekük önbecsülése nem kell feltétlenül azon múljon, hogy az édesanyának milyen az önbecsülése. Sokkal inkább azon fog múlni, hogy Önök ketten hogyan nevelik, segítik, bíztatják, szeretik. Persze ezek után, ha mérlegre teszi, hogy milyen lesz az élet, ha együtt maradnak és milyen, ha szakítanak, lehet, hogy a szakítás mellett dönt, de fontos tudni, hogy még 7 év után is lehet változni, változtatni.