Hogyan keressük és találjuk meg bármiben a jót a koronavírus idején? 1.

A közös sors Mindenki másképp éli meg a mostani helyzetet, amikor a koronavírus teljesen megváltoztatta és szinte napról napra tovább változtatja az életünket. Egy valami viszont közös bennünk: a többségünk életében talán még sosem volt ilyen, hogy kivétel nélkül mindenkit érint egy helyzet. Máskor lehetett irigyelni valakit, ha nekünk problémánk volt, hogy „neki bezzeg milyen könnyű” vagy annak örülni, ha…

Bővebben →

Úton a tudatosság felé – mit kezdjünk a negatív gondolatainkkal?

Gyakran nem is vesszük azonnal észre, amikor egy negatív gondolat befészkelte magát a fejünkbe. Lehet, hogy már fél órája rágódunk magunkban valamin, amikor „rajta kapjuk” magunkat, hogy már megint ezen a témán jár az eszünk. Lehet, hogy apróságon morfondírozunk („miért esik már megint az eső, jaj, de utálom”), de az is lehet, hogy azon rágódunk, hogy „miért veszekedtünk a párommal…

Bővebben →

8 tévhit a szexuális élvezetről

Sok tévhit él a szexuális életről, az orgazmusról, a férfiak és nők szexuális képességeiről. Miért is ne élne, hiszen a szexuális felvilágosítás – ha van egyáltalán – legtöbbször csak alapvető dolgokra terjed ki és nem foglalkozik azzal, hogy – akár technikailag – hogyan tehető még élvezetesebbé a szex. Az emberek (és a szülők) nem adnak apró tippeket egymásnak és a…

Bővebben →

X, Y, Z generáció a munkahelyen – hogyan tudn(án)ak harmonikusan együtt dolgozni?

Olvasóim közül bizonyára sokan látták „A kezdő” (The Intern) című filmet Robert de Niroval. Akik nem látták, azoknak is érdemes megnézni. Egy start-up cég nyugdíjas gyakornokot alkalmaz, akit a fiatal kollégák először fenntartással kezelnek, a háta mögött összesúgnak, de aki végül remekül beilleszkedik a közösségbe, sok kolléga számára igazán hasznos tanácsokkal szolgál és ő is remekül érzi magát a munkahelyen….

Bővebben →

Kóros önzetlenség 2.

Az előző, Kóros önzetlenség 1. blogban olyan emberekről írtam, akik a túlzott önzetlenség csapdájában vergődnek és bár ezzel szélsőségesen kizsákmányolják magukat, nemcsak önmaguknak ártanak, hanem az áldozat önként vállalt szerepe a környezetükben nemhogy nem kelt elismerést, de akár még visszatetszést is kelthet. Miért kell magunkra is figyelnünk? Vajon miért fontos az, hogy jól érezzük magunkat és néha önmagunkat helyezzük előtérbe, akár…

Bővebben →

Kóros önzetlenség 1.

Számos módja van annak, hogy az ember kizsákmányolja magát. Hogy ne érezze magát önzőnek, sok ember megtesz olyasmit és annyiszor, amivel végső soron önmagának árt. Van, aki úgy segít egy kollégának vagy beosztottnak, hogy – míg a kolléga nyugodtan hazamegy a munkaidő végén – neki túlóráznia kell. Ugyanakkor ő ezzel teljesen kimeríti magát. Persze, kell segíteni alkalmanként a rászoruló kollégáknak,…

Bővebben →

Miért könnyebb a rossz dolgokra gondolni, mint a jókra? 2.

Folytatjuk 2019. augusztus 11-i cikkünket, amelyben arról volt szó, hogy agyunk és az evolúciós örökségünk „segíti” a negatív gondolkodást. Hogyan tudnánk a pozitív érzelmeinket előtérbe helyezni? Sok függ attól, hogy hogyan neveltek bennünket, mit tanultunk azoktól, akiknek a véleménye fontos számunkra és hogyan értelmezzük a tanításaikat. És persze a legfontosabb az, hogy mindezek után vagy ellenére hogyan értékeljük magunkban az…

Bővebben →

Miért könnyebb a rossz dolgokra gondolni, mint a jókra? 1.

Észrevették már, hogy könnyebben elhiszük a rossz dolgokat, mint a jókat? Hogy könnyebben jönnek automatikusan a negatív gondolataink, mint a pozitívak? Timothy J. Bono pszichológus és boldogságkutató szerint ennek evolúciós gyökerei vannak. Örököltük azokat a géneket, amelyek fogékonnyá tesznek minket arra, hogy könnyen észrevegyük a számunkra káros dolgokat. Az ősembernek az élete múlt azon, hogy milyen gyorsan érzékelte a fenyegető…

Bővebben →

Anyukák, akik nem akarják, hogy felnőjön a gyermekük

A gyerek sok anya számára akkor is gyerek marad, ha már negyven éves elmúlt, ha már külön él a szülőktől, még akkor is, ha saját családja van. Most ilyen anyukákról lesz szó, akik nem tudják vagy nem akarják tudomásul venni, hogy a gyerekük már felnőtt, saját élete van, az életről saját elképzelései vannak és bizony már nem az édesanyjuk a…

Bővebben →

Maximalizmus – áldás, vagy átok? II. rész

Segíthet-e magán a maximalista? Igen, segíthet. Tanulja meg a feladatokat delegálni, másoknak átadni – a munkahelyén és a családban egyaránt. Nem baj, ha az eredmény nem lesz tökéletes. Az sem baj, ha a kollégáját, vagy a családtagot kell megkérni, hogy kicsit javítson a munkáján. Az esetek többségében a delegált munka eredménye egyre jobb lesz és egyre több ideje szabadul fel…

Bővebben →